Természetesen a címe miatt akadt meg a szemem rajta a könyvtárban, ám (SPOILER) valójában a képen több macska szerepel, mint a regényben. Ennek ellenére nem okozott csalódást, sőt.
A történet:
A regényíró egyetemi dolgozószobájában egy napon megjelenik egy öreg haszid, és azt állítja, hogy Kafka nem halhatott meg 1924-ben a Bécs melletti szanatóriumban, mert ő találkozott vele 1944-ben Auschwitzban. A regényírót nem hagyja nyugodni ez a kérdés, így nyomozásba kezd Európa és Izrael városaiban, valamint a Kafkáról írt szövegekben, hogy a titok nyomára leljen. Ezzel párhuzamosan saját életének megválaszolatlan kérdéseire is keresi a választ. Olyan kérdésekre, melyeket akár mi magunk is feltehetnénk magunknak - talán fel is tettünk már.
"Ilyen az egész modern kultúra. {...} Nincs semmiféle bizonyosság, ezért beszélünk annyit a dolgokról."
Így hát a rejtély jóval túlmutat Kafka egyéni sorsán: identitás, zsidóság és történelem megválaszol(hat?)atlan kérdései bukkannak elő minduntalan. Mi az otthon? Egy ország? Az anyanyelvünk? A kultúránk? A családunk? Egy másik ember, akihez tartozhatunk? És ha a hazánk vagy a családunk nem bánik jól velünk - választhatunk másikat?
És mihez kezdjünk a szorongásunkkal, melynek fel-fel bukkanó búvópatakját egyéni, transzgenerációs és kollektív traumák egyaránt táplálják? És ebben a posztmodern, kapaszkodók nélküli, izolált és individuális világban nem éppen a szorongásunk-e az, ami a leginkább jellemez és egyedivé tesz bennünket?
"Szégyelled, hogy pornót nézel. Pedig azt nézni egyedül vagy kettesben, ahogy két idegen ember dug, akik tudták, hogy felveszik őket, és erre élvezni semmi ahhoz képest, hogy egy író kínlódásait, vágyait és félelmeit megmutatjuk, és azon csámcsogunk közösen, konferenciákon vagy könyvekben - lamentáltam. - A kultúra épp azt takarná el, ami a leginkább egyforma, és a legszemélyesebbet leplezné le. Mindenki hasonlóan kefél, de nagyon is sajátosan szorong. Ez a lehető legintimebb."
Rendkívül intelligens és jó stílusban megírt, nem csupán irodalomelméleti, hanem lélektani szempontból is jól értelmezhető regény. Ennek ellenére meglepően olvasmányos. Nagyon szerettem!
Korábbi könyvajánlók itt olvashatók:
